variabilitás

Variabilitás alatt olyan jellemzők változékonyságát értjük, amelyek egy rendszerben, populációban vagy mérésben megfigyelhetők. Ennek eredményeként az egyedek vagy minták értékei nem azonosak, hanem különbözőek lehetnek.

Okai lehetnek belső tényezők, például genetikai különbségek vagy biológiai állapot, és külső tényezők, mint környezeti feltételek, időjárás vagy mérési körülmények. A mérési hiba is hozzájárulhat a variabilitáshoz.

Statistikában a variabilitás leírására a variancia és a szórás használatos; a koefficiens variáció segít összehasonlítani a variabilitást különböző mértékegységek között. Megkülönböztethető belső (azonos populációon belüli) és külső (több populáció közötti vagy környezeti) variabilitás.

Alkalmazási területei közé tartozik a biológia és genetika, ahol a populáció variabilitása meghatározza az alkalmazkodóképességet; az agrártudományok, meteorológia és klímatudomány; a nyelvészet a nyelvi variabilitás vizsgálata; valamint a minőségbiztosítás.

A variabilitás kezelésére és értékelésére gyakran alkalmazzák a standardizálást, kalibrációt, replikációt és robusztus tervezést. Adataiban pedig olyan statisztikai módszereket használnak, amelyek figyelembe veszik a heteroscedasticitást vagy a véletlenszerű hatásokat (például vegyes modellezés).