vízfelvételében

A vízfelvétel olyan biológiai folyamat, amely során az élőlények a környezetükből vizet vesznek fel és juttatják testükbe. A növényeknél a vízfelvétel döntő részben a gyökereken keresztül történik, majd a víz a szöveteken át a föld feletti részekhez szállítódik.

A növények gyökereinél a vízfelvétel részben az oszmotikus különbség eredménye. A gyökérszőrökhöz kapcsolódó felületi érintkezésen a víz az apoplazmán keresztül és a szimplast útvonalon jut be; az akvaporinok, vízátáramlást gyorsító fehérjék a membránokon át növelik a felvétel sebességét.

A víz felszállása a gyökerektől a növény felső részei felé a xilémben történik (xilemben), amely a transpirációs vontatás elvén halad. A víz molekuláinak összetartó ereje és a transpiráció által kifejtett nyomáskülönbség mozgatja felfelé. Időlegesen gyökérnyomás is hozzájárulhat.

Befolyásoló tényezők közé tartozik a talajnedvesség, a talaj összetétele és sótartalma, a hőmérséklet, a relatív páratartalom, a növényfajta és a gyökérzet morfológiája; a szárazság és a magas sótartalom csökkentik a felvételt, az alkalmazkodó növények pedig gyakran mélyebb vagy kiterjedtebb gyökérrendszert fejlesztenek.

Mérések és alkalmazások: a vízfelvétel vizsgálata vízpotenciál-szintek mérése, a növényi nedv szintjének felmérése, liziméterek használata és Scholander-féle nyomáskamra alkalmazása.

Jelentősége: a víz felvétele alapvető a fotoszintézishez, a turgornyomáshoz és a tápanyagok szállításához. A vízfelvétel központi szerepet játszik az ökológiai és mezőgazdasági rendszerek vízgazdálkodásában, különösen éghajlatváltozás és aszály idején.