vízbiotopok

Vízbiotópok a vízi környezetben élő élőlények közösségeinek és az őket környező élettér fizikai, kémiai és strukturális jellemzőinek összessége. Lehetnek természetesek vagy emberi hatások által alakítottak, és jellemző rájuk a víz összetétele (édesvíz, brakkvíz vagy tengervíz), a víz mozgása, a fényviszonyok, a hőmérséklet és az oxigénszint, valamint a hordozó aljzat és a növényzet típusa.

Az alapvető vízbiotóp-típusok közé tartoznak az édesvízi állóvizek (tavak, lápok), a folyóvizek (folyók, patakok), az átmeneti víztestek és az olyan területek, ahol a víz brakkvíz vagy tengervíz jellemző. A besorolás gyakran a víz összetételére és mozgására épül: édes-, brakk- vagy tengervíz, álló- vagy folyóvíz, fény- és hőmérsékleti viszonyok, oxigénszint és tápanyagok.

Az egyes vízbiotópokban élő növény- és állatvilág jelentősen eltérhet: aljzati és úszó növények, algák, mikro- és makrofauna, halak, kétéltűek, ízeltlábúak, vízimadarak. A biotópok összességében összetett élőhelyeket kínálnak és kölcsönhatások hálózatát alkotják.

Fontos ökológiai szerepük van a biodiverzitás megőrzésében, a tápanyag-körforgásban és a vízminőség szabályozásában. Migrációs és reprodukciós folyamatokhoz is élőhelyet biztosítanak. Fenyegetik őket a szennyezés, eutrofizáció, élőhely-vesztés, túlhalászat, invazív fajok és a klímaváltozás. A védelem és fenntartható hasznosítás érdekében vízminőség-javítás, élőhely-rehabilitáció és monitorozás szükséges.