vérszegénységben

A vérszegénység olyan állapot, amelyben a szervezet oxigénszállító képessége romlik. Ennek hátterében alacsony hemoglobinszint vagy csökkent vörösvértest-szám áll. A leggyakoribb típusa a vashiányos vérszegénység, de előfordul megaloblasztos (B12- vagy folát hiányból adódó), hemolitikus, aplasztikus és krónikus betegségekhez társuló forma is.

Előfordulásának okai közé tartozik tartós vérveszteség (például erős menstruáció vagy gyomor- és bélrendszeri vérzés), táplálkozási hiány, felszívódási zavarok, terhesség, vesebetegség és gyulladásos vagy onkológiai állapotok. Kockázati tényezők közé sorolhatók a fiatal gyermekek, a terhes nők, az idős emberek és a szigorú diétát követők.

Diagnózisa általában laboratóriumi vizsgálatokkal történik: teljes vérkép (hemoglobinszint, hematokrit, MCV, MCH), vas-vizsgálatok (ferritin, vas), B12- és folát szintek, retikulocitaszám. Ritkán további vizsgálatok szükségesek az ok pontos meghatározásához.

Kezelési megközelítés: az alapbetegség kezelése mellett vas-, B12- vagy folát-kiegészítés, diétás módosítás, esetenként vörösvértest-transzfúzió vagy eritropoetin-kezelés lehet. A vas és B12 felszívódását befolyásoló tényezők figyelembevétele is fontos.

Előrejelzés és megelőzés: a gyógyulás nagyban függ az ok felismerésétől és a kezelés időben megkezdésétől. A vashiány a leggyakoribb forma, különösen terhesség alatt, növekedésben lévő gyermekeknél és idős korban.