unilaterális

Unilaterális, vagy egyoldalú kifejezések olyan helyzeteket írnak le, amelyekben egy döntés, intézkedés vagy hatás egyetlen fél vagy oldal részéről származik, nem pedig több fél közös megegyezésével. A szó etimológiája a latin unilateralusból ered, amely egy oldalat jelent; a magyar nyelvben gyakran használják az „egyoldalú” kifejezést is, különösen a hétköznapi és társadalomtudományi nyelvben.

Jog- és nemzetközi politikai kontextusban az unilaterális döntések olyan lépések, amelyeket egy állam vagy szervezet hoz meg a többi fél hozzájárulása nélkül. Példák lehetnek egyoldalú nyilatkozatok, szankciók vagy kivonulás egy nemzetközi egyezményből. Az egyoldalú intézkedések gyorsak lehetnek, de gyakran jogi és politikai következményekkel járnak, például a bizalom megingása vagy a közösségi jogszabályokkal való ütközés.

Az orvostudományban és biológiában az egyoldalúság a tünetekre és kezelésre vonatkozik: például egyoldali fájdalom, egyoldali bénulás vagy egyoldali sérülés. Orvosi beavatkozásokban beszélhetünk egyoldalú műtétről vagy beavatkozásról is, ha az csak az egyik oldalra terjed ki.

Gazdasági jogi értelemben az egyoldalú szerződés (unilateral contract) olyan megállapodás, amelyben csak az egyik fél vállal kötelezettséget, a másik fél pedig teljesítését önkéntes elfogadásával válthatja ki. Gyakrabban a bilaterális és multilaterális megállapodások biztosítanak kölcsönösen kötelező, stabilabb viszonyt, de az egyoldalú intézkedések akkor is értelmezhetők, ha sürgős döntésre van szükség vagy nyomást gyakorolni kell.