támasztották

Támasztották egy magyar igeforma, amely a támasztani igéből származik. A formája a múlt időben következő: 3. személyű, többes számú, határozott tárgyas (definite) ragozású alak. A támasztani szó jelentése általában azt, hogy valamit támaszt, megapaszt vagy támaszként aláfoglal; a támasztották tehát azt fejezi ki, hogy “ők proppolták/meg támasztották” egy meghatározott dolgot. A módszer akkor használatos, amikor a cselekvés tárgya egy konkrét, meghatározható dolog.

Jurisdikció és mondatszerkezet: A támasztották akkor jelenik meg, ha a cselekvők (ők) többes számú alanyok és van egy határozott közvetlen tárgy a mondatban, amelyet a cselekvés érint. Gyakori példák közé tartozik: „A polcot a falhoz támasztották.” Ebben a mondatban a polc a közvetlen tárgy, a falhoz pedig a helyszínt kifejező mondatrész.

Elméleti szinten a támasztották a szó gyökerét, a támaszt-, egészíti ki a múlt idejű és többes számú végződés. A formát a magyar igei rendszerben tipikusan a határozott tárgy jelölése szolgáltatja, így a mondat célpontja világos és egyértelmû.

Etymológia: a támasztani igéből származik, amely a támasz főnévből képzett igeként jön létre; a támasztás szó a fizikai és átvitt értelemben vett támogatást is jelenti.