tágulása

A tágulása (tágulás) egy olyan jelenség, amely során a méret, a belső térfogat vagy a lumen meghatározó része megnő az alapállapotához képest. A kifejezés a tágulni igéből származik, és különféle tudományterületeken használatos.

Biológiai és orvosi összefüggésben gyakori értelme a vasodilatáció, vagyis az ér lumenének kitágulása. Ezt helyi mediátorok és az autonóm idegrendszer irányítása is befolyásolhatja. Vasodilatáció esetén nő a véráramlás, csökken a perifériás ellenállás, és növekszik a megigényelt szövetek vérellátása. Kóros tágulások például aneurizmák vagy gyulladásos állapotok során előfordulhatnak.

Szemészeti kontextusban a pupilla tágulása (mydriasis) a fényviszonyok és az idegi hatások függvénye; a pupilla mérete így megváltozik a világosság és a stressz hatására.

Fizikai és kozmikus értelemben a tágulás a tér vagy térfogat növekedését jelenti. Gázok esetében a hőmérséklet- vagy nyomásváltozások hatására térfogat nőhet. Kozmikus értelemben az univerzum tágulása a galaxisok közötti távolságok növekedése.

Összegzés: a tágulása sokféle formában jelenik meg— a biológiában a sejtek és szervek tágulása, a fizikában a térfogat növekedése, sőt a kozmosz nagyléptékű fejlődése is ide tartozik. A folyamat hátterében mindig a méretváltozás mögötti mechanizmusok állnak.