transzcendentalitás

Transzcendentalitás a fogalmi tartalom, amely a transzcendenciával összefüggő jelenségek vagy következtetések minőségére utal. A terminus magyar nyelvben több területen is használatos: filozófiában a transzcendentalitás a tapasztalás feltételrendszerére vonatkozó elemzést, matematikában pedig a transzcendenciára utaló tulajdonságokat jelöli. A szó latin eredetű, a trans- (túlsó, túl) és scandere (átlépni) gyökökből keletkezett, és a használat kontextusától függően jártas fogalmat jelöl.

Filozófiai értelemben a transzcendentalitás a Tapasztalás lehetővé tevő a priori feltételeinek vizsgálatát jelenti. Kant nyomán a transzcendentalitás nem a dolgokról írt metafizikai kijelentéseket jelöli, hanem azokat a kereteket, amelyekben a tapasztalás és a tudás érvényesülhetnek. A transzcendentalitás és a transzcendens közötti különbség gyakran úgy fogalmazható meg, hogy a transzcendált a tapasztalhatón túli valami, míg a transzcendentalis a tapasztalás alakját és következményeit meghatározó előfeltételekre vonatkozik. A terminus tehát elsősorban epistemológiai és metafizikai kontextusban használatos.

Matematikai értelemben a transzcendentalitás a számok vagy függvények olyan tulajdonságát jelöli, amelyek nem oldhatók meg algebrai módon kis egész-szám koefficiensű polinomok gyökeiként. Például a pi és az e transzcendensek; továbbá léteznek transzcendental függvények is, például az exp vagy a sin függvények bizonyos értelemben. Ez a fogalom az algebraikusságtól különíti el őket, vagyis attól, hogy nincs algebrai egyenletük a megfelelő mező felett.

Általános használatban a transzcendentalitás jelezhet valami túllépőt, megfigyelhetőt vagy megismerhetőn túlinálit is, amelyet gyakran metafizikai, esztétikai vagy teológiai kontextusokban alkalmaznak. A pontos jelentés tehát a szövegkörnyezet függvénye.