terminusokat

Terminusként vagy terminusokként a kifejezés több tudományágban használatos, és általában véget vagy határpontot jelöl. A szó latin eredetű terminus-ból származik, jelentése vég, határ. A magyar nyelvben a többes szám nominálisan terminusok, a határozott tárgyesesetben pedig terminusokat használunk.

Geográfia és közlekedés: A terminus gyakran a közlekedési vonalak végpontját, az utolsó megállót jelöli. Pályaudvarok és buszterminusok gyakran szerepelnek térképeken és menetrendekben.

Biológia és kémia: A terminus a makromolekulák végpontját jelöli. Például a fehérje lánc N-terminusza és C-terminusza a lánc kezdő és végpontját jelöli; hasonlóan használható más molekuláris struktúrák végpontjainak meghatározására.

Csillagászat: A terminus szó ritkábban fordul elő, inkább a megvilágított és sötét félteke határára utaló fogalmak között találkozhatunk. A terminátor kifejezést pedig gyakrabban használják a Nap és más égitestek megvilágított és árnyékos felületének határára.

Egyéb felhasználás: matematikai, számítástechnikai és nyelvészeti kontextusokban a terminusok a végpontokra vagy végértékekre utaló általános fogalmak, amelyek a konkrét szakterülettől függően eltérő jelentéssel bírnak. Összefoglalóan a terminusok/terminusokat a végpontokra utaló általános terminusok.