végpontját

Végpontja a végpont szó birtokos, 3. személy, egyes számú birtokos végződésű alakja, amely a mondatban a határozott közvetlen tárgy szerepét tölti be. A végpontját a tárgyként megnevezett konkrét végpontot jelöli: például egy adott végpontot érintő cselekvés tárgyaként használható. A szó gyökere a végpontból képzett összetett szó, amely a vég és a pont összefűzésével keletkezik.

A végpont (endpoint) fogalma több területen használatos. Matematikában a szakasz, félegyenes vagy görbe végpontjául szolgáló pontot értjük alatta, például egy zárt intervallum [a, b] minden végpontja a, illetve b. Ilyenkor a végpontok a geometriai objektumok behatároló pontjai. Az informatikában és a számítástechnikában a végpont gyakran a kommunikáció vagy szolgáltatás végső elérési pontját jelenti, például egy API végpontja vagy egy hálózati szolgáltatás URI-je.

A nyelvtan szempontjából a végpontját a magyar helyesírás és ragozás szabályai szerint képzett, határozott közvetlen tárgy formája: végpont + já + t. A formátum használata akkor fordul elő, amikor a mondat a konkrét, ismert végpontot tárgyal vagy tesz róla cselekvést.

Összefoglalva, a végpontja a végpont fogalmához kapcsolódó földrajzi vagy technikai végpontnak a határozott, konkrét tárgyként való megjelölését szolgálja a mondatban.

---