termelékenysége

Termelékenysége a termelékenység birtokos esete, amely egy adott alany, például vállalat, ágazat vagy ország termelékenységére utal. A termelékenység általános értelemben az output és az input aránya: mennyi árut és szolgáltatást hoz létre az adott erőforrás-készlet. A leggyakoribb mérőszám a munkaerő-termelékenység, amelyet általában óránkénti vagy foglalkoztatottankénti GDP-ben mérnek. Emellett létezik a több tényezőre alapuló termelékenység vagy multifaktor-termelékenység, amely a kimenet növekedésében a felhasznált inputok közti összefüggéseket vállalja figyelembe, és gyakran a technológiai fejlődés, a hatékonyság és a szervezési javítások maradékhatásaként értelmezhető.

Determinánsai közé tartozik a technológia, a tőkeállomány, az emberi tőke (képzés és készségek), az infrastruktúra és a közgazdasági- és intézményi környezet minősége, továbbá a vállalati szervezettség, innováció és a piacok versenyképessége. Ezek a tényezők hosszú távon befolyásolják a termelés hatékonyságát és a növekedési ütemet.

Jelentősége van mind a makro-, mind a mikrogazdaságtanban: a termelékenység növekedése javítja az életszínvonalat, mert ugyanolyan vagy kevesebb inputból több kimenet érhető el. Politikai döntések gyakran a kutatás-fejlesztésbe, oktatásba, infrastruktúrába és a szabályozói környezet javításába történő beruházásokkal célozzák meg a termelékenység növelését. Fontos megjegyezni a mérési korlátokat: a termelékenység adatai ár- és minőségi változásokat is tükrözhetnek, és részben a kitöltött adatok minőségétől függenek.