tektonikáját

Tektonika a Föld litoszférájának deformációival és a lemezek mozgásával foglalkozó tudomány. A litoszféra nagy kiterjedésű, rideg lemezekből áll, amelyek a viszkózusabb asthenoszférán mozognak. Ezek a mozgások meghatározzák a felszín geológiáját, és összefüggésben állnak a földrengésekkel, vulkáni tevékenységgel és hegységépítéssel.

A modern tektonika a 20. század közepén alakult ki. Wegener kontinensek vándorlásáról szóló elmélete és a tengeralatti kifejlődés, a paleomágnesességre épülő bizonyítékok, valamint a szeizmikus és geofizikai megfigyelések vezettek a lemeztektonikához. A tengerek középső vonalainak feltérképezése, a mágneses anomáliák és a földrengés-adatok együttesen mutatják a lemezek mozgását.

A lemezek határai három fő típusba sorolhatók: divergent (táguló), konvergens (összeütköző) és transzform (csúszó) határ. Divergens határoknál új kéreg keletkezik, például a tengerek középső részén. Konvergens határnál a lemezek ütközése hegységépítést és gyakori mély földrengéseket okoz; szubdukció esetén az egyik lemez alábukik a másik alá. Transzform határnál a lemezek oldalirányban csúsznak egymáson, ami földrengéseket okozhat.

A mozgást főként a mantel konvektív áramlásai, a lemezszívás (slab pull) és a gerincnyomás (ridge push) hajtják meg. A tektonika alapvető a felszínformálódás, a hegységképződés és a vulkanizmus megértéséhez, valamint a földrengés- és vulkáni kockázat értelmezéséhez.