tarifázás

Tarifázás a gazdasági és közszolgáltatási szektorokban a díjszabási sémák meghatározásának folyamata. A tarifák lehetnek állami felügyelet alatt meghatározott vagy a piaci árképzésből eredő díjkonstrukciók, amelyeket gyakran szabályozói testületek vagy közszolgáltató-kötelezettségek felügyelete alá helyeznek. Célja a szolgáltatás nyújtásának költségvisszaterítésével történő finanszírozása, a hozzáférhetőség és a szolgáltatásminőség biztosítása, valamint a beruházások fenntartható finanszírozása, miközben figyelembe veszik a fogyasztói terheket és a társadalmi igazságosságot.

Fő területei közé tartoznak a közművek és szolgáltatások (villamos energia, földgáz, víz, hulladékkezelés), a távközlés, a közlekedés és bizonyos postai vagy egészségügyi szolgáltatások. Nemzetközi vágási szempontból a vámtarifák a behozatalra kirótt adókat jelentik, és a vámuniók vagy kereskedelmi egyezmények részeként alakulnak. A belső piaci tarifázás ezzel szemben a szolgáltatások díjszabására vonatkozik.

A tarifázást gyakran egy szabályozói vagy közszolgáltatói intézmény, például független árképzési hatóság vagy a szolgáltató belső elszámolási mechanizmusai végzik. Magyarországon például a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozó Hivatal (MEKH) feladata lehet a kötelező tarifák felülvizsgálata és jóváhagyása bizonyos ágazatokban. A folyamat magában foglalhat költség-alapú díjszabást, időalapú tarifákat (például csúcs- és off-peak időszakok), rétegzett díjszabást és szükség esetén kereszt-költségáthidalást.

Előnyei közé tartozik a költség-visszaosztás átláthatósága és a beruházások finanszírozhatósága, míg hátrányai közé sorolhatók a fogyasztói terhek igazságossága és az árképzés átláthatóságának kihívásai, valamint a kereszt-finanszírozási kockázatok.

---