tanát

Tanít a magyar nyelvben „tanítani”, azaz tanulást eredményező, okozó cselekvést jelentő ige; általában azt fejezi ki, hogy valaki tudást vagy készséget ad át másnak. Alapja a tan- gyök, a -ít képző pedig okozó, ható jelentést hordoz, ezért a tanít szó pontosan „(meg)tanít, oktat” értelmű.

Használat és szintaxis: tranzitív ige, többször közvetlen tárgyat vesz (Mit tanít? — matematikát, angolt). Gyakori környezete iskolai, otthoni és szakmai oktatás; lehet formális (tanár tanít tantárgyat) vagy informális (szülő, mentor átad készséget).

Ragozás (jelen idő, kijelentő): egyes szám: én tanítok / tanítom (határozatlan/határozott), te tanítasz / tanítod, ő tanít / tanítja; többes szám: mi tanítunk / tanítjuk, ti tanítotok / tanítjátok, ők tanítanak / tanítják. A magyarban a határozott és határozatlan ragozás a tárgy meghatározottságától függ.

Szóképzés és rokon szavak: tanítás (a tevékenység), tanító (tanítást végző személy), tanítvány (tanuló, tanítást fogadó), tanítható (képes megtanulni). A tanít–tanul pár szembeállítása gyakori, ahol a tanít a tudás átadását, a tanul a befogadását jelöli.

Példák: Ő angolt tanít. (He/she teaches English.) Tanítok matematikát középiskolában. (I teach mathematics at a high school.)