tömörítési

Tömörítés, vagy tömörítési folyamat, a digitális adatok méretének csökkentését jelenti oly módon, hogy a hordozható információk mennyisége kisebb legyen a tárolás vagy az átvitel érdekében. A tömörítés úgy valósul meg, hogy a forrásadatok redundanciáit és irreleváns részleteit eltávolítják, vagy hatékonyabban kódolják őket. A folyamatnak két fő típusa van: veszteségmentes tömörítés és veszteséges tömörítés.

Veszteségmentes tömörítés esetén a tömörítés után visszaállított adatsor pontosan megegyezik az eredetivel. Ilyen eljárások például a Huffman-kódolás, az LZW és a Deflate (például ZIP és gzip). Ezt a megközelítést gyakran alkalmazzák szöveges adatok, szoftverek, és bizonyos archívumok tömörítésére.

A veszteséges tömörítés jelentősen nagyobb tömörítési arányt érhet el oly módon, hogy a visszaállított adatok minősége egyes részleteiben veszít. Jellemző területei a képi tömörítés (JPEG), hangtömörítés (MP3, AAC) és videótömörítés (MPEG-2/4, H.264/AVC, HEVC). Itt a kódolás gyakran transformáláson és kvantáláson alapul, és pszichoakusztikai vagy szemszögi modellek segítik a veszteség elhanyagolható hatását.

A tömörítés alkalmazási területei közé tartozik a digitális archívumok, adatátvitel, internetes tartalmak tárolása és közvetítése, valamint a fájlméretek csökkentése a felhasználói élmény javítása érdekében. A tömörítési arány és a számítási költség közötti trade-off meghatározza a választott módszert.