születést

Születés, az a folyamat, amelynek során a magzat vagy a csecsemő kilép a méhből a terhesség végén. A legtöbb terhesség 37–42 hét között ér véget, és ilyenkor történik a születés. A születés három szakaszban zajlik: első szakasz, a vajúdás nyitási szakasza, amely során a méhnyak fokozatosan kitágul; második szakasz, a kitolási szakasz, amelyben a baba a hüvelyen át megszületik; harmadik szakasz, a placentális szakasz, amely a méhlepényt és a köldökzsinórt elválasztja és kiürülést eredményez.

A leggyakoribb prezentáció a fej elsőként érkezése (feji prezentáció). Ritkábban előfordulhat faros prezentáció vagy császármetszés, amely orvosi beavatkozást jelent. A vajúdást és a születést általában orvosi felügyelet mellett vezérlik, és lehet spontán vagy gyógyszeres ösztönzéssel támogatni, például oxitocinnal vagy prostaglandinokkal a méhösszehúzódások erősítésére és a méhnyak érésére.

Az újszülöttet Apgar-értékeléssel értékelik az első és ötödik percben, amely a légzést, pulzust, izomtónust, reflexeket és a bőrszínt veszi figyelembe. A korai gondozás magában foglalja a kötődést, a bőr-bőr kontaktust, az alapvető orvosi ellátást és a szoptatás támogatását.

A születés helyszíne lehet kórház, szülőház vagy otthon, a tervezett felkészülés és az adott egészségügyi szolgáltatások függvényében. Különböző országokban a születés jogi és kulturális keretei meghatározzák a szülés módját és a hozzátartozó jogokat és kötelezettségeket.