szubharmonikus

A szubharmonikus olyan frekvencia, amely a rezgő rendszer fundamentális frekvenciájának egy tört alakja lehet, általában f0/n, ahol n > 1. A szubharmonikusok a spektrumban az alacsonyabb frekvenciák között jelennek meg a harmonikusokkal szemben, amelyek f = m·f0 (m integer). Lineáris rendszerekben a spektrumban általában nincsenek ilyen törtrészfrekvenciák; szubharmonikusok csak nemlineáris vagy paraméteresen gerjesztett rendszerekben képződhetnek.

Kialakulásuk gyakran a nemlineáris kölcsönhatásokból adódik: visszacsatolás, közelítő vagy idő-változó paraméterek, vagy külső gerjesztés olyan módon, hogy a válasz frekvenciája a fundamentális frekvencia tört alakjában jelentkezik. Előfordulhatnak például paraméteres rezonanciában, periodikus-doubling jelenségekben, illetve egyéb, nemlineáris dinamikai állapotokban, ahol a rendszer válasza alacsonyabb frekvenciát tartalmaz.

Alkalmazások és megfigyelés: a szubharmonikusok fontosak a hang- és zenei technikákban, például szubharmonikus szintézisben, amely alacsonyabb tartalmakat ad hozzá a fennálló alaphang alacsonyabb frekvenciáinak felhasználásával, gazdagítva a tónust és a dinamizmust. A jel- és audiófeldolgozásban is használják jelátalakítók és effektusok részeként.

Mérés és értelmezés: a szubharmonikus komponenseket spektrális elemzéssel és idő-domain analizissel lehet azonosítani, gyakran összefüggésben állnak a rendszer nemlineáris viselkedésével és a gerjesztés jellemzőivel. A fogalom jól ismert a fizikában, zenetudományban és digitális jelfeldolgozásban.