sziloxánok

Sziloxánok, más néven sziloxanok vagy szilícium-organikus polimerek, egy csoport organoszilíciumvegyület, amelyekben szilícium-, oxigén- és szénatomok váltakoznak. A legismertebb és legelterjedtebb sziloxán a polidimetilsziloxán (PDMS), amely a sziloxánok legnagyobb csoportját alkotja. Ezek a vegyületek jellegzetes viszkozitásuk és stabilitásuk miatt széles körben alkalmazhatók.

A sziloxánok szerkezete általában lineáris vagy ciklikus lehet, és tartalmazhat más funkcionális csoportokat is, például hidroxil-, metil-, vagy fenilcsoportokat. A sziloxánok főbb jellemzői közé tartozik a nagy hőállóság, vízellenesség, és kémiai inertség, ami miatt alkalmasak különféle technikai és háztartási alkalmazásokra. A polidimetilsziloxán például a szilíciumgumi alapanyaga, amely a gumiiparban, elektronikában és orvosi eszközökben széles körben használatos.

A sziloxánok előállítása általában a hidrolyszis és kondenzáció útján történik, ahol szilánok (R₂SiX₂ típusú vegyületek) hidrolízise után polimerizálódnak. A reakció során sziloxán-láncok jönnek létre, amelyek víz és alkoholt is kioldozhatnak. A sziloxánok előállítása és tulajdonságai a reakciófeltételektől, például hőmérséklettől és katalizátortól függnek.

A sziloxánok alkalmazási területei nagyon széleskörűek. A háztartásban sziloxánok találhatóak szappanok, hajszárítók és szilárd szappanok összetevőjeként. A sziloxánok használatosak még szilíciumgumik, szilíciumolajok, és sziloxánok alapú szilárd sziloxánok (sziloxánok és szilícium-dioxid keverékek) előállítására is. A sziloxánok alkalmazhatók még a textiliparban, festékiparban, és más iparágakban is, ahol vízellenesség és stabilitás szükséges.