szenzációhajhászás

A szenzációhajhászás a médiában és a sajtóban megfigyelhető jelenség, amely során a tartalmakat olyan módon formálják vagy tálalják, hogy azonnali érzelmi hatást keltsenek és kattintásokat, nézettséget vagy olvasottságot maximalizáljanak, gyakran a valóságos információk, a részletek és a megbízhatóság rovására. A fogalom a szenzáció és a hajhászás összetételéből adódik, és gyakran előfordulhat a hírfolyam gyors és kontextus nélküli frissítésében.

Jellemzői közé tartozik a szenzációs címadás, a túldramatizált vagy torzított részletek megjelenítése, félelemkeltő vagy sokkoló megfogalmazás, a történetek személyesítésének és leegyszerűsítésének előszeretete, valamint a gyors közlés a részletek ellenőrzése nélkül. Gyakran előfordulnak források megnevezése nélküli állítások vagy kétséges információk, amelyek az olvasó figyelmének megragadását szolgálják.

Okai között szerepel a verseny a figyelemért, a digitális médiában elvárt kattintás-alapú bevételek és az algoritmusok által favorizált tartalomtípusok hatása, valamint a közönség igényeinek és a gyakorlatban megismételt sémák kereslete. A szenzációhajhászás hatására a közvélemény formálása felületesebbé válhat, a megbízható források és a mélyebb kontextus háttérbe kerülhet.

Kritikái szerint e gyakorlat aláássa a hitelességet, növeli a félreértéseket és a polarizációt, és hosszú távon rontja a közszolgálati média társadalmi szerepét. Ellenszere lehet az etikai irányelvek, a tényellenőrzés erősítése, a kontextus és források egyértelmű feltüntetése, valamint a médiatudatosság javítása.

Kapcsolódó fogalmak: sárga újságírás, tabloid sajtó, kattintásvadászat, infotainment.