szentségtartó

A szentségtartó (ostensorium) a katolikus liturgiában a Szent Ostyát, az Oltáriszentséget a hívek elé megjelenítő eszköz. A központi része egy üveglencsés vagy kristályos fedél alatt elhelyezett hosta, amelyet gyakran napkoronát idéző sugárdísz veszi körül. A monstrancia általában fémből készül, gyakran ezüstből vagy aranyozott verziókban, és a talpával, karjaival a liturgikus igényekhez formálható.

A szentségtartót a nyilvános adoration (szentségimádás) és a körmenetek, illetve a Szent Ostyával való áldásadás, azaz a Benedikció alkalmával használják. A glóriás vagy fényes kivitelű monstranciák a templomokat díszítették a középkorban, míg a modern időkben gyakran előfordulnak egyszerűbb formák is. A használat célja a kenyérbemenet közelítésének látható megjelenítése a hívők előtt, nem pedig a közvetlen kiadagolás.

A szentségtartó és a cibórium közötti alapvető különbség abban van, hogy a cibórium a Szent Ostyák szállítására és disztribúciójára szolgáló fedeles edény, míg a szentségtartó a Szent Ostyának megjelenítésére szolgáló liturgiai eszköz. A magyar katolikus gyakorlatban a kifejezést gyakran használják az ostensorium megfelelőjeként, és mindkettő a Szentség liturgiai körforgásához kapcsolódik.