somatopípusok

Somatopípusok a testfelépítés kategorizálásának módja, amely a test zsírságának, izomzatának és csontozatának arányait veszi alapul. A kifejezés görög eredetű: soma, test és typus, típus. Az elméletet William Sheldon amerikai fiziológus és pszichológus népszerűsítette a 1940-es években; a gyakorlati alkalmazást később Heath–Carter somatotípus-módszer egészítette ki és finomította.

A három alapkomponens: endomorfia, mesomorfia és ektomorfia. Endomorfia jellemzi a test zsírraktározását és gömbölyödését; mesomorfia a robosztus, izmos és sportos testfelépítést, valamint erős csontozatot; ektomorfia a vékony, hosszú végtagokat és alacsony testzsírt jelzi. Az egyének tipikusan kombinációkban jelennek meg, például egy domináns típus mellett alacsony vagy magas másik komponens.

A somatotípusokat gyakran a Heath–Carter módszer alapján becsülik meg: magasság, testsúly, bőrredők (például tricepsz, lapocka alatti) és csontozati szélességek méréseiből számítják ki a három komponens pontszámait, majd a somatocharton ábrázolják őket.

Közvetlen alkalmazások és korlátozások: a testépítés, sporttudomány és klinikai fitnesz területén használják a testfelépítés leírására és edzés- vagy táplálkozási megközelítések tervezésére. Kritikák szerint a modell túlzottan leegyszerűsítő, és a testfelépítés dinamikus; környezeti tényezők és életkor hatására változhat, ezért nem feltétlenül jó előrejelzője a sportteljesítménynek.