semlegességet

A semlegesség olyan állapot vagy álláspont, amelyben valaki vagy valamilyen intézmény tartózkodik a nyílt oldalválasztástól és nem támogat egyetlen felet sem. Ennek gyakorlati formái lehetnek személyes, intézményi vagy állami szinten, és célja a pártatlan értékelés, tisztességes eljárás vagy kiegyensúlyozott közlés biztosítása.

A szó a semleges jelzőből származik, a -sség képzővel bővülve. A semlegesség és a pártatlanság fogalmai közeli, de nem mindig teljesen azonosak: a semlegesség inkább állapot vagy feltétel, míg a pártatlanság gyakran szándék vagy etikai vállalás is.

Nemzetközi jogi kontextusban a semlegesség állami státuszt jelenthet a fegyveres konfliktus idején. Egy semleges állam nem vesz részt a harcokban, és igyekszik kerülni a fegyverek és egyéb támogatások egyik fél felé történő nyújtását, miközben jogosultságai és kötelezettségei szerint kezelheti a kereskedelmi és személyforgalmat. A fogalom szabályozása részben a történelmi Hágai egyezményekben, illetve a modern nemzetközi jogi keretekben jelenik meg.

A média és a közéleti diskurzus területén a semlegesség a kiegyensúlyozott tudósítás és közlés törekvését jelenti: igyekszik elkerülni a világos vélemény- vagy érdeknyilvánítást, egyszerre tükrözve különböző nézőpontokat és forrásokat. A jogi és igazságszolgáltatási kontextusban pedig a semlegesség a bíróságok és közigazgatási szervetek függetlenségét, a részrehajlás elkerülését és az érintettek jogainak védelmét jelenti.

Kihívások lehetnek a személyes vagy szervezeti előítéletek, a hatalmi vagy kulturális kontextusokból fakadó torzulások, illetve az érdekek közötti konfliktusok kezelése. A semlegesség tehát folytonos gyakorlati feladat, amelyet intézmények és egyének is folyamatosan megkísérelnek érvényesíteni és mérhetővé tenni. See also: objektivitás, pártatlanság.