sejtosztódást

Sejtosztódás a sejt életciklusának olyan folyamata, amely során egy sejt két vagy több utódsejtet hoz létre. Eukariótákban a sejtosztódás fő típusai a mitózis és a meiózis. A sejtciklus interfázisból és az osztódási szakaszokból áll. Interfázisban a sejt növekszik és a DNS megduplázódik; ezt követi a tényleges osztódás.

A mitózis a sejt genetikai információjának egyenletes elosztását biztosítja: profázis, prométafázis, metafázis, anafázis és telofázis formájában zajlik. A kromoszómák összetömörödnek, a maghártya felbomlik, a kromatidák elválasztódnak, és két új mag képződik; ezt követi a citokinezis, amely a citoplazma kettéválását eredményezi. Növényeknél a citokinezis sejtfalépítéssel zárul; az állatoknál a kontraktilis gyűrű hasadékot hoz létre, amely kettéválasztja a sejteket.

A meiózis két egymás utáni osztódási körből áll (I. és II.). Az I. meiózis során párosított kromoszómák válnak szét, a kereszteződés (crossing-over) révén genetikai variáció keletkezik. A II. meiózis során a testvér-kromatidák szétválasztódnak, és négy haploid sejt keletkezik, amelyek a gaméták funkcióját látják el.

Prokariótákban a sejtosztódás bináris osztódás formájában zajlik: a DNS másolódik, a sejt megnő, septum képződik, és két utódsejt jön létre; spindlerrendszer nincs.

Szabályozás: a sejtciklus ellenőrzőpontjai, ciklinek és CDK-k működése, illetve a DNS integritásának fenntartása. A hibák betegségekhez, köztük bizonyos rákos állapotokhoz vezethetnek.