scenárióvizsgálatokat

A scenárióvizsgálatokat olyan módszertani megközelítések összességének tekintjük, amelynek célja a jövő bizonytalanságainak jobb megértése. A folyamat során különböző elképzelt jövőképeket (forgatókönyveket) készítenek, majd ezek hatásait és kockázatait értékelik. A cél nem a pontos előrejelzés, hanem a döntéshozatal támogatása a bizonytalan környezet kezeléséhez.

A vizsgálat alapelvei közé tartozik a releváns driverek azonosítása (gazdasági, technológiai, társadalmi, szabályozási tényezők), és ezek különböző kombinációiból több forgatókönyv felépítése. A forgatókönyvek lehetnek baseline, optimista és pesszimista változatok, vagy tematikus, szcenárió-alapú csoportosítások. A hatások értékelése általában kvalitatív és kvantitatív elemeket egyaránt tartalmaz, hogy a stratégiai döntések megalapozottak legyenek.

Közvetlen módszerek közé tartoznak a workshopok, szakértői elicitation (például Delphi-eljárás), és a szenárió-mátrix használata. Kvantitatív elemekben gyakori a Monte Carlo-szimulációk, érzékenységvizsgálat és stressztesztek alkalmazása. A vizsgálat iteratív, és gyakran több körös felülvizsgálatot igényel.

Alkalmazási területek: vállalati stratégiai tervezés, pénzügyi kockázatkezelés, energetika, klímamérési és környezetvédelmi hatások vizsgálata, közszféra tervezése és városfejlesztés.

A kimenetek között szerepelnek a javasolt intézkedések, stratégiák és választervek, valamint a monitoring- és jelzőrendszer kialakítása. Fontos azonban megjegyezni, hogy a scenárióvizsgálatok nem jósolnak pontos eseményeket, hanem a rugalmasság növelését és a kockázatok tudatosítását szolgálják.

---