rétegzettsége

A rétegzettsége a szóban forgó rendszer vagy anyag réteges szerkezetére, illetve annak mértékére utal. Gyakran használják geológiában a kőzetek és üledékek rétegeződésének leírására, de előfordul társadalomtudományokban (társadalmi rétegzettség), anyagtudományban (kompozitok, bevonatok réteges szerkezete) és informatikában (rendszerek réteges architektúrája) is.

Geológiai értelemben a rétegzettsége információt adhat a lerakódás körülményeiről, koráról és környezeti változásokról; elemzése terepi vizsgálatokkal, kőzettan-mikroszkópiával, radiometriás kormeghatározással és távoli érzékeléssel történik. Társadalmi kontextusban a rétegzettsége a társadalmi csoportok, osztályok vagy státuszok hierarchikus elrendeződését jelenti, amely befolyásolja az erőforrásokhoz és lehetőségekhez való hozzáférést.

Az anyagtudományban a rétegzettsége hatással van mechanikai, hő- és felületi tulajdonságokra; tervezése és kontrollja fontos a bevonatok, mikroelektronikai rétegek és kompozitok teljesítményének optimalizálásához. Informatikában a rétegzettsége elősegíti a komplex rendszerek modularizálását és karbantarthatóságát.

A rétegzettsége elemzésének módszerei és következményei területtől függően változnak, de általánosságban jelentős szerepe van a struktúra megértésében, a történeti rekonstrukcióban és a tervezési döntésekben.