rétegezése

Rétegezése olyan folyamat, amelynek során különböző anyagokat vagy szerkezeteket egymásra visznek fel rétegekben, hogy így egy összetett, funkcionalitásában vagy tulajdonságaiban szabályozott szerkezet jöjjön létre. A cél általában a mechanikai, optikai, diffúziós vagy hőmérsékleti tulajdonságok finomhangolása, a külső környezeti hatások elleni védelem, illetve a funkcionális felületek kialakítása.

Geológiában és földtani kutatásokban a rétegezés a kőzetek és üledékek rétegződését jelenti, amely a szemcsés összetétel, ásványi összetétel és szemcseméret különbségeiből adódik. Ez a rétegzettség nyomai alapján értelmezhető a földtani események sorrendje és a korábbi környezeti feltételek.

Anyagtudományban és felülettechnológiában a rétegezés lehetővé teszi többfázisú vagy több anyagból álló bevonatok, vékonyfilm-konstrukciók létrehozását. Ilyen rétegek például a korrózióvédő vagy barrier bevonatok, optikai vagy elektromos tulajdonságokat megtervező multilayer-standok és a különféle funkcionális felületek.

Módszerek tekintetében a rétegek felvitele történhet különböző lerakási technikákkal, például fizikai vagy kémiai lerakással, cserélhető rétegek felépítésével vagy rétegezésen alapuló, rendezett sorozatú felépítésekkel (layer-by-layer). A megközelítés kiválasztása a kívánt tulajdonságoktól, a használt anyagoktól és a gazdasági szempontoktól függ.

Előnyök közé tartozik a testreszabhatóság és a funkcionális tulajdonságok javítása, a korlátozások pedig a költség, az adhézió és a rétegek közötti kölcsönhatások kezelése. Alkalmazási példák közé tartozik az építőipari hő- és hangszigetelés, elektronikai eszközök bevonatai, élelmiszer- vagy kozmetikai termékek rétegzett szerkezete.