relációalapú

Relációalapú egy kifejezés, amely olyan megközelítéseket, rendszereket vagy szemléleteket jelöl, amelyekben a relációk a középpontban állnak. A leggyakoribb használata az informatika területén a relációs adatmodellel és a relációs adatbázisokkal kapcsolatban van.

A relációs adatmodell E. F. Codd 1970-es évekbeli javaslata. Az adatok relációkban, azaz táblákban tárolódnak, amelyeket sémákkal írunk le. Egy sor vagy tuple egy entitás releváns tulajdonságait hordozza, az oszlopok pedig attribútumokat képviselnek. Kulcsokkal és idegenkulcsokkal a relációk között kapcsolatok valósíthatók meg, a lekérdezések pedig döntően deklaratív módon írhatók meg relációs algebra vagy kalkulus formájában. A gyakorlatban a SQL a legelterjedtebb lekérdezőnyelv.

A relációalapú gondolkodás középpontjában a normalizáció áll, amely a redundanciát és az anomáliákat csökkenti. A relációs adatbázisok gyakran ACID-tulajdonságokkal rendelkeznek: atomikusság, konzisztencia, izoláció és tartósság. A modelllezéshez kulcsok és korlátozások határozzák meg az integritást és a kapcsolatok jellegét.

A relációalapú megközelítés a strukturált adatok kezelésének alappillére. A mindennapi alkalmazások között többek között üzleti rendszerek, banki megoldások és adatelemzési folyamatok találhatók. Az 2000-es évek óta a NoSQL rendszerek megjelenése a rugalmasság és horizontális skálázhatóság miatt alternatívát kínál, ám a relációalapú adatmodell továbbra is alapvető marad sok területen.