reaktivitását

Reaktivitás, vagy egyszerűen reaktivitásként említve, a kémiai anyagok és rendszerek azon képességét jelenti, hogy reakcióba lépjenek más anyagokkal. Kémiai értelemben a reaktivitás a reakció sebességét, a mechanizmusát és az aktiválási energiát ötvöző jellemzők összessége, amelyet a környezeti feltételek, például hőmérséklet és oldószer is befolyásol.

A reaktivitás jellegzetes vonása a hatások összessége: a hőmérséklet növelése általában gyorsítja a reakciót, a reagensek koncentrációjának emelése is növeli a reakció sebességét, a reagáló részecskék felületének növelése pedig ütközési esélyt ad a reakciónak. Catalizátorok jelenléte csökkenti az aktiválási energiát, így nő a reaktivitás anélkül, hogy a reagensek végső mennyisége módosulna. Az Arrhenius-egyenlet szerint a hőmérséklet növekedése exponenciálisan növeli a reakció sebességét, mert nő az ütközések energiája és meghaladhatja az aktiválási energiát.

Rokon témakör a fémek reaktivitási sorába sorolt viselkedés is, amely a különböző fémek hajlamát mutatja például levegővel vagy savakkal történő reakciókra. Biológiában a reaktivitás a sejtek és biológiai rendszerek ingerre adott válaszkészségét is jelenti, például immunreakciókban vagy idegrendszeri és hormonális válaszokban.

Összességében a reaktivitás egy alapvető fogalom a tudományban, amely a reakciók gyorsaságát és a változások mechanizmusát írja le különböző kontextusokban.