privatizációja

A privatizációja a köz- vagy állami tulajdonban lévő vállalatok vagy szolgáltatások magánosításának folyamatát jelenti. Ennek során a tulajdonjog vagy a működtetés magánszemélyek vagy magáncégek kezébe kerülhet teljes vagy részleges formában. A megvalósítás módja lehet eladás, részvénykibocsátás (IPO), magánosítási tranzakciók, illetve bizonyos esetekben részleges privatizáció és közvetlen állami részvétel mellett működő közbeszerzés vagy partnerségi megállapodások.

Általános motivációk közé sorolható a költségvetési bevételek növelése, a gazdasági hatékonyság fokozása, a verseny élénkítésére való törekvés, valamint a vállalatok modernizációjának elősegítése. A privatizációs folyamatok során gyakran kiemelt szempont a jogi- és pénzügyi szabályozás, az átláthatóság és a társadalmi hatások mérésére irányuló értékelés.

Következményeik sokrétűek: legyen szó hatékonyságnövekedésről, szolgáltatások minőségének javulásáról vagy költségvetési stabilitásról, előfordulhatnak negatív hatások is, például árak emelkedése, foglalkoztatási kockázatok vagy a stratégiai ágazatok feletti állami kontroll gyengülése. Kritikák gyakran érintenek értékelési vitákat, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését és a közérdek érvényesítésének nehézségeit.

Historikusan a privatizáció a 20. század végén általános gazdaságpolitikai eszközzé vált, különösen a kelet-európai átalakulások idején. Nemzetközi példák között ott vannak nagy állami vállalatok magánosításai és különböző privatizációs programok, amelyek eredményei országonként eltérőek, attól függően, hogyan tervezték és hajtották végre a folyamatot.