prehisztorikus

A prehisztorikus korszak olyan időszakokra utal, amelyet írott források híján ismerünk. A kifejezés az előtag „pre-” (elő) és a „hisztorikus” (történeti) szavakból származik, és olyan korokra vonatkozik, amelyeket a történettudomány írott beszámolói nélkül próbálnak értelmezni. Ezt a fogalmat leggyakrabban a régészet és a humán tudományok használják.

Régiónként eltérő lehet a határ, hogy mikor kezdődik a történeti időszak. Általában ide sorolják a kőkorszakokat (paleolitikum, mezolitikum és neolitikum), a bronzkort és a vaskort kezdetét, amely a régióban az írott források megjelenése előtt zajlott. A pontos megnevezés és az időhatárok attól függnek, hol és milyen kultúra megjelenéséről van szó. Magyarországon például az írott történet kezdete a középkorra tehető; az ezt megelőző időszak prehisztorikusnak számít.

A prehisztorikus kutatás módszerei között szerepel a régészeti feltárás, a rétegtan, a tárgytípusok és a település-maradványok vizsgálata, valamint a radiokarbon-dátumozás és más abszolút datálási módszerek. Ezekkel rekonstruálható, hogyan éltek a korai emberek, hogyan gazdálkodtak, és milyen technológiákat fejlesztettek ki. A prehisztorikus korszak megértése alapvető a civilizációk korai fejlődésének feltárásához, mert bemutatja, hogyan alakult ki az emberi társadalom szerkezete és gazdasága a történelem előtti időkben.