pozitivizmustól

Pozitivizmustól egy kifejezés, amely a tudományfilozófiában az olyan átmeneteket vagy szemléletváltásokat jelöli, amikor a positivizmusra épülő gondolkodásrendszerből más megközelítések felé mozdul a kutatás és az elméletépítés. Gyakran használják időbeli vagy szemléleti váltás leírására a pozitivizmushoz kötődő módszertantól a posztpozitivizmus, a hermeneutika vagy a kritikai irányzatok felé.

Pozitivizmus a 19. században kialakult filozófiai irányzat, amely az empirikus megfigyelésre, a törvényszerűségek keresésére és a természet-tudományos módszerek következetes alkalmazására törekszik. A tudományos tudást akkoriban objektívnek és értékektől mentesnek tekintették, azáltalánosításokat és szakadatlan megfigyelést helyezték előtérbe, nagy hangsúlyt fektetve a leíró törvényekre.

Az átmenet a pozitivizmusból a posztpozitivizmus és más irányzatok felé a 20. század második felében jelentős volt. A megfigyelés és a hipotézisek értelmezése elméletek, értékek és kontextusok függvényévé vált; felvetődött, hogy a tudomány nem teljesen objektív és értékmentes. Ezt a vonalat kísérték olyan megközelítések, mint a kritikai elmélet, a hermeneutika, a fenomenológia és a módszertani pluralizmus. Klasszikus példák között szerepel Karl Popper falsifikációja és Thomas Kuhn paradigmái, amelyeket gyakran a posztpozitivizmus összefüggésében tárgyalnak.

Összességében a pozítivizmustól való eltérés hangsúlyozza, hogy a tudományos tudás történetileg és kontextuálisan meghatározott, és a módszertani sokféleség a modern kutatás részévé vált.