poliszómia

Poliszémia, vagy polysemy, a nyelvészet egyik alapjelensége, amikor egy lexéma több egymással összefüggő jelentéssel bír. A poliszémiával rendelkező szavak jelentései között általában van közös szemantikai mag, és a különböző jelentések történeti vagy kognitív összefüggéseken keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Ezzel szemben a homonímia olyan, amikor azonos alakú szavak jelentései között nincs nyilvánvaló összefüggés, és gyakran eltérő etimológiai forrásból származnak.

Kialakulása gyakran metaforikus vagy metonimikusZoom átírások alapján történik: egy alapszó jelentésének kiterjesztése vagy más szemantikai tartalmakhoz való áthallás révén jön létre több, de kapcsolódó jelentés. A poliszémia dinamikus és nyelvből nyelvbe is változhat, és idővel új jelentések kapcsolódhatnak hozzá.

Jellemző példák lehetnek:

- kulcs: az eszköz a zár megnyitásához, és átvitt értelemben a megoldás vagy kulcsfontosságú tényező jelentése.

- bank: pénzügyi intézmény és az angol nyelvben a folyópart jelentése, melyek közötti kapcsolat a régi képzetekből fakadhat.

- hang: fizikai rezgés által keltett hang és a szó jelentésében megnyilvánuló hangnem vagy tónus.

A poliszémia fontos a szókincs leírásában, a lexikográfiában és a nyelvi feldolgozásban. A kontextusban történő disambiguáció kulcsfontosságú a helyes értelmezéshez, és a poliszémiát a kognitív reprezentációk, valamint a történeti fejlődés szempontjából is vizsgálják.