plazmamembránról

A plazmamembrán, más néven sejthártya vagy sejtplazmatikus membrán, egy vékony, rugalmas lipid kettősréteg, amely minden élő sejtet körülvesz. Ez a membrán határolja el a sejt belső környezetét a külső környezettől, és kulcsfontosságú szerepet játszik a sejtek életfunkcióiban. A plazmamembrán főként foszfolipidekből áll, amelyek egy hidrofób (víztaszító) farokból és egy hidrofil (vízkedvelő) fejből állnak. Ezek a molekulák spontán kettősréteggé rendeződnek a vízben, a hidrofil fejek a víz felé, a hidrofób farkok pedig befelé fordulva.

Ebbe a lipid kettősrétegbe különféle fehérjék vannak beágyazva vagy hozzájuk kapcsolódva. Ezek a membránfehérjék számos funkciót látnak el, beleértve a transzportot (anyagok átjutásának segítése a membránon keresztül), a jelátvitelt (a sejten belüli és kívüli jelek fogadása és továbbítása), az enzimaktivitást és a sejtek közötti felismerést. Néhány fehérje a membrán teljes vastagságán áthatol, míg mások csak az egyik oldalhoz kapcsolódnak.

A plazmamembrán szelektíven permeábilis, ami azt jelenti, hogy szabályozza, mely anyagok léphetnek be a sejtbe és melyek léphetnek ki onnan. Ez a tulajdonság létfontosságú a sejtek homeosztázisának fenntartásához, vagyis belső egyensúlyának megőrzéséhez. A sejtek számos folyamaton keresztül tartják fenn ezt a szelektív permeabilitást, beleértve az egyszerű diffúziót, az ozmózist, az akvaporinok és ioncsatornák segítségével történő passzív transzportot, valamint az ATP felhasználásával végbemenő aktív transzportot.

Ezen kívül a plazmamembrán szerepet játszik a sejtek alakjának fenntartásában, a sejtek közötti kommunikációban és a környezethez való kapcsolódásban. Egyes sejtek felszínén lévő speciális membránszerkezetek, mint például a mikrovillusok vagy a csillók, tovább növelik a membrán funkcióinak sokféleségét.