pezsgést

Pezsgés, vagy pezsgődés, a folyadékban oldott szén-dioxid gázbuborékokká válásának és a buborékok felgyülemlésének, illetve felületen történő megjelenésének jelensége. Gyakran megfigyelhető pezsgőben, szénsavas italokban és ásványvizekben, de természetes és technikai környezetben egyaránt előfordul. A jelenség lehet spontán vagy mesterségesen előidézett.

A mechanizmus lényege az oldott CO2 nyomásfüggő egyensúlya. A folyadék nyomása magasabb, ilyenkor több CO2 oldódik benne. Ha a nyomás csökken (például palack felnyitásakor) vagy a hőmérséklet emelkedik, a gáz kiválik az oldatból és buborékokká alakul, amelyek felúsznak a felület felé. A buborékok mérete és élettartama függ az oldott CO2 mennyiségétől, a hőmérséklettől, a felületi nukleációs pontoktól és a keletkező turbulenciától.

Típusai közé tartozik a szénsavas italok mesterséges karbonizálása és a természetes pezsgés. Természetes példák a természetes ásványvíz-források vagy geotermikus rendszerek által kísért pezsgés, míg a kereskedelmi italok között a pezsgőborok és más szénsavas üdítőitalok tartoznak. A pezsgés mértéke és tartóssága gyakran összefügg az adott ital minőségével és élvezeti értékével. Mérhető tényezők közé tartozik az oldott CO2-tartalom, a nyomás és a hőmérséklet.