pénzkereslet

Pénzkereslet az a pénzállomány iránti kereslet, amelyet a gazdasági szereplők likvid eszközként tartanak készpénzben vagy bankszámlapénzként. Ezt a keresletet befolyásolja a reáljövedelem, az árszínvonal, a kamatlábak, a várható infláció és a pénzügyi szolgáltatások technológiai fejlesztése.

Három alapvető motívumot különítenek el: tranzakciós kereslet, amely a mindennapi kiadások finanszírozását szolgálja; megelőző (bizonytalanság csökkentése) kereslet; és spekulatív kereslet, amely a hozamok alakulására reagálva a pénz és más eszközök közötti választást jelenti.

A pénzkeresletet gyakran Md = f(P, Y, i, egyéb tényezők) formában írják fel, ahol Md/P a reál pénzkereslet. A reál pénzkereslet általában nő a jövedelemmel és csökken a kamatlábbal. A Cambridge-képlet szerint Md = kY; a Baumol–Tobin modell pedig a készpénztartás költségei és a kamatrés közötti trade-offot mutatja meg, amely meghatározza az optimális pénzállományt.

Monetáris politikai kontextusban a pénzkereslet fontos összetevő az LM-görbében és a pénzügyi piacok működésében. A digitalizáció, a fizetési rendszerek fejlesztése és a bankrendszer likviditási szabályozása módosítják a pénzzel való tartási hajlandóságot és a tartalékigényeket.

Összefoglalva a pénzkereslet a gazdaság likviditási igényeinek összessége, amelyet jövedelem, árak, kamatlábak és várakozások alakítanak.