nyomásesést

Nyomásesésről akkor beszélünk, amikor folyadék vagy gőz áramlása során a rendszer különböző pontjai között nyomáscsökkenés lép fel. A bemeneti és a kimeneti oldali nyomás közötti különbséget gyakran Δp-ként jelölik. A nyomásesés mértéke függ a közeg tulajdonságaitól, a vezeték vagy csőgeometriától, az áramlási sebességtől és a hőmérséklettől. Mértékegységei többek között a pascal (Pa), kilopascal (kPa), bar vagy psi.

Okai közé tartozik a belső súrlódás a cső belső falán, az összekapcsoló alkatrészeken (szelepek, szűrők, csőidomok) végzett nyírás és veszteségek, a keresztmetszet változása és a nyomáskülönbséget okozó magasságkülönbség ( hidrosztatikai nyomás). Emellett a turbulens áramlás és a közeg viszkozitása, sűrűsége, valamint a Reynolds-szám is befolyásolja a nyomásesés mértékét.

Fontos a gyakorlati vonatkozás: a rendszerek tervezésekor és üzemeltetésekor figyelembe veszik a nyomásesést, hogy megfelelő áramlási teljesítményt érjenek el. Például HVAC-rendszerekben a légcsatornákban és szűrőkön bekövetkező nyomásesés hatással van a légáramlásra, így a ventilátor kiválasztása és beállítása ennek megfelelően történik. Ugyancsak lényeges a folyadékvezetékek és ipari folyamatok esetében a pumpa és csőhálózat teljesítményének meghatározásához.

Mérésére differential nyomásmérőket és szenzorokat használnak. Számítási alapok közé tartoznak a Darcy–Weisbach és Hagen–Poiseuille típusú összefüggések, melyek a hossz, átmérő, közeg tulajdonságai és az áramlási állapot függvényében becslik a nyomásesést.