nyomtatása

Nyomtatása a nyomtatás aktusának és folyamatának taglalását jelenti, vagyis azt a tevékenységet, amely során digitális adatokból vagy előzetesen elkészített nyomóformákból fizikai példányok készülnek. A szó a nyomtatás folyamatának megvalósítására utal, és gyakran használják olyan mondatokban, mint például „a könyv nyomtatása” vagy „a plakát nyomtatása”.

A nyomtatás célja, hogy sokszorosítható, tartós és minőségben egységes példányokat állítson elő különböző hordozókon, például papíron, műanyag felületeken vagy textilanyagokon. A folyamat részletei attól függnek, hogy milyen technológiát alkalmaznak, illetve milyen anyagokra és mennyiségre van szükség. A nyomtatás általános lépései közé tartozik az előkészítés (például a digitalizált vagy nyomóalakra rendezett fájlok előkészítése), a nyomóforma vagy nyomófejek létrehozása, a nyomás maga és az utómunkálatok, mint a vágás, kötés, laminálás vagy konverzió.

A nyomtatási technológiák közé tartoznak a hagyományos és modern módszerek. Az ofszetnyomtatás elesődleges ipari eljárásként gyakori a könyv- és újságnyomásban; a digitális nyomtatás rugalmasabb és rövid sorozatokhoz ideális; a flexográfia pedig főként csomagolóanyagoknál és textilnyomtatásnál terjedt el. Ezen technikák különböző tinta- és hordozóanyag-készleteket igényelnek, és a nyomtatás mindenkori célkitűzéseihez igazodva választják ki őket.

A nyomtatás története a 15. század közepére nyúlik vissza Gutenberg korába, amikor a gépi tömeges nyomtatás megnyitotta a tömegek által hozzáférhető írott anyagok időszakát. A 19. és 20. században a technika tovább fejlődött mechanizált és majd digitális formák felé, amelyek a mai napig meghatározzák a nyomtatás gazdaságát és kultúráját.