mértékegységeket

A mértékegységek olyan standardizált értékek, amelyeket fizikai mennyiségek mérésére használnak. Egy egység megadja, hogy egy adott mennyiséget mennyire és hogyan lehet kifejezni, és lehetővé teszi a számításokat, összehasonlítást és a nemzetközi kommunikációt.

A legelterjedtebb mértékrendszer az SI (International System of Units). Az SI alapmértékegységei hétfő alapszintű mennyiséghez kapcsolódnak: méter hosszúsághoz, kilogramm tömeghez, másodperc időhöz, amper elektromos áramerősséghez, kelvin hőmérséklethez, kandela fényerősséghez, mole mennyiséghez. Ezek adják a rendszert, amelyből a származtatott egységek és a prefixesek származtatási lehetőségei származnak.

2019 óta az alapegységek definíciói a természetes állandókhoz kötődnek: a kilogramm a Planck-constant h értékéhez, az amper az elemi töltés e értékéhez, a kelvin a Boltzmann-constant k-hoz, a mole az Avogadro-állandó NA-hoz kötött. A másodperc definíciója továbbra is a cesium-133 atom hiperfinom átmenetének meghatározott periódusaihoz kapcsolódik.

Az SI előtagok lehetővé teszik a nagyságok egyszerű kifejezését: kilo-, mega-, giga-, milli-, mikro-, nano-, pico-, és más prefizsek használata. Például a métereket kilométerben vagy milligrammban, a időt másodpercekben fejezik ki.

Származtatott mértékegységek is számos példát adnak: newton (erő), joule (munka/energia), watt (teljesítmény), pascal (nyomás). Néhány nem SI egység, például liter, Celsius-fok vagy bar, gyakori a gyakorlatban, bár hivatalosan nem SI egységek, és használatukat a kontextus határozza meg.