molefraxióról

A molefraxióról (gyakran molefrakcióról is beszélnek) a keverék összetevőinek mólérték alapú arányát írja le. Minden összetevő i esetében a molefraxiót x_i jelöli, amelyet az adott összetevő n_i móljainak a keverék összes n_total móljával vett aránya ad meg: x_i = n_i / n_total. A molefraxió egyes összetevőin belül 0 és 1 közötti értéket vehet fel, és a keverékben található összes x_i összege 1.

Számítási módok: ha a keverék összetevőihez ismerjük a tömegarányokat (mass fraction, w_i) és a moláris tömegüket (M_i), akkor x_i = (w_i / M_i) / sum_j (w_j / M_j). Ha inkább mól mennyiségeket ismerünk, akkor x_i = n_i / sum_j n_j. A molefraxió dimenzió nélküli mennyiség, amelyet gyakran kifejeznek is 0–1 közötti értékekkel, és a különböző összetevők alapján számított x_i-k összege mindig 1.

Alkalmazások: a molefraxiót széles körben használják a folyadék- és gázkeverékek leírására. Ideális oldatok esetén a Raoult-törvény szerint a gőznyomásrészérték p_i = x_i P_i^*, ahol P_i^* a tiszta komponens gőznyomása adott hőmérsékleten. A molefraxióból könnyen számítható a molepercent: molepercent_i = x_i × 100%. A molefraxió a tömegarányokkal szemben független, és a gázfázis összetételét gyakran y_i jelöli, míg a folyadékfázis összetételét x_i adja. Nem ideális oldatok esetén az aktivitási együtthatók használata szükséges.

Példa: egy keverékben 2 mol A és 3 mol B van, így x_A = 2/(2+3) = 0.4 és x_B = 0.6.