modulkialakítás

Modulkialakítás a termékek és rendszerek olyan tervezési megközelítését jelenti, amelyben a funkcionalitás önálló, jól definiált egységekre, modulokra bomlik, és ezeket a modulokat szabványos interfészek kötik össze. A modulok cserélhetők vagy bővíthetők úgy, hogy az egész rendszert átdolgozás nélkül lehessen módosítani vagy karbantartani. A megközelítés alkalmazható a szoftverarchitektúrákban, a gép-, elektronikai és építőipari termékekben, valamint a bútor- és mérnöki rendszerekben is.

A modulkialakítás alapelvei közé tartozik a szabványosított interfészek és adatátvitel, az encapsuláció, az alacsony kötöttség és a magas kohézió, a modulok közötti laza csatolás, valamint a fokozatos fejlesztés vagy cserélhetőség. A koncepció célja a rugalmasság, a karbantarthatóság és a skálázhatóság.

A történeti fejlemények közé sorolható a tömegtermelés és rendszerszemléletű mérnöki gondolkodás terjedése, amely lehetővé tette testreszabhatóságot és költséghatékonyságot. A moduláris megközelítés alkalmazható termékek élettartamának növelésére és a gyors piacra vitelre is.

Előnyei közé tartozik a flexibilitás, a könnyebb karbantartás és javítás, a testreszabhatóság és a hosszú távú költségcsökkentés. Kihívások közé tartozik a korai tervezés szükségessége, a szabványok kialakítása és az integrációs feladatok összetettsége.

Gyakorlati területek: szoftverarchitektúra (moduláris vagy mikroszolgáltatások), hardver modulok, épület- és bútorrendszerek, valamint gyártási platformok. Lásd még: moduláris architektúra, platformtervezés, interfészek.