mikrobiológiának

A mikrobiológiának nevezett tudományág a mikroorganizmusok tanulmányozásával foglalkozik: baktériumokkal, archaékkal, gombákkal, algákkal, protisztákkal és vírusokkal. Célja ezeknek a szervezeteknek a biológiájának megértése, szerepük feltárása a természetben, kölcsönhatásaik vizsgálata az élővilágban és a környezetben, valamint alkalmazások fejlesztése az egészség, az ipar és a környezet javítására.

A mikroorganizmusok jelentős szerepet játszanak az ökoszisztémákban és az anyagcserében, például a szén- és nitrogénkörforgásban. Patogének befolyásolhatják az emberi egészséget, míg a normál mikrobiomok támogatják a szervezet működését. Az iparban és az élelmiszeriparban fermentációs folyamatokat és biotechnológiai alkalmazásokat használnak, amelyek alapját adják például gyógyszerek, enzimek és értékes anyagok előállításának.

A módszertan magában foglalja a mikroszkópos megfigyelést, tenyészetkészítést és izolálást, valamint molekuláris technikákat: DNS-szekvenálást, genomikai és metagenomikai vizsgálatokat, proteomikát és bioinformatikát. Ezen túl fontosak a festési eljárások (például Gram-festés) és az aseptikus technika, amelyek révén pontosan kezelhetők a minták és elkerülhetők a keresztszennyeződések.

Historikusan a mikrobiológia gyökerei a 17–18. századra nyúlnak vissza: van Leeuwenhoek mikroszkóp- megfigyeléseihez, majd Pasteur és Koch munkái megalapozták a germ theory megértését és a mikroorganizmusok szerepét a betegségekben. Alágazatai közé tartozik az orvosi mikrobiológia, az ipari mikrobiológia, a környezeti és mezőgazdasági mikrobiológia, a mikrobiális ökológia és a szintetikus biológia. A terület biztonsági és etikai kérdéseket is felvet, például a biosafety szintjeinek betartását és a felelős kutatást.