micellákat

Micellák olyan kolloid aggregátumok, amelyeket amfipatikus molekulák, leggyakrabban felületaktív anyagok, hoznak létre vízben. A molekulák hidrofil fejei a környező víz felé néznek, míg a hidrofób farkak a központ felé fordulnak, így egy külső hydrophil felület veszi körül a belső hidrofób magot.

A micellák képződése általában akkor következik be, amikor egy felületaktív anyag koncentrációja meghaladja a kritikus micell-koncentrációt (CMC). A mikroszkopikus szerkezetek ennek hatására spontán alakulnak ki, és vízben dinamikus egyensúlyban léteznek: a molekulák folyamatos fel- és kilépése a micellákból megfigyelhető. A micellák mérete és formája függ a használt anyagtól és a környezeti feltételektől; jellemzően gömb alakúak, de léteznek nyújtott vagy diszktoid konfigurációk is, illetve fordított micellák fordított oldatokban, ahol a hidrofób fejek a külső felületen találhatóak és a hidrofilt fej beljebb kerül.

Az alak és stabilitás számos tényezőtől függ, például a felületaktív anyag típusától (ionikus vagy nem ionos), hosszú oldalláncok számától, hőmérséklettől, sótartalomtól és pH-tól. Az ionikus surfaktánsok esetében a sók hozzáadása gyakran csökkenti a CMC-t a kimerítő elektrosztatikus terhek csökkentése révén.

Alkalmazások közé tartozik a tisztítás és detektálás, oldószer-solubilizáció, gyógyszer- és kozmetikai szerek, valamint gyógyszerkiszállítási rendszerek, ahol a hidrofób gyógyszereket a micellák központjában lehet hatékonyan oldatosítani vagy célzottan kiszállítani. Micellák így fontos eszközök a felületkezelésben és a nanotechnológiai alkalmazásokban is.