metadataként

A metadataként értelmezett fogalom a metadata szerepére utal: olyan adatokra utal, amelyek maguk az adatról szólnak, leírják annak tulajdonságait, forrását és használatát. Célja a leírás, a kereshetőség és a használhatóság megkönnyítése, továbbá a megőrzés és a hosszú távú hozzáférhetőség támogatása.

Fő típusai közé tartoznak a descriptív metadata (cím, szerző, kulcsszavak), a strukturális metadata (hogy az adatok elemei hogyan kapcsolódnak egymáshoz), és az adminisztratív metadata (tulajdonos, jogosultságok, megőrzési dátumok). A provenance (származtatási) metadata és a technikai metadata (formátum, kódolás, szoftvertámogatás) szempontokat is lefedik, így részletes kontextust adnak az adatokhoz.

Használata széles körű: könyvtári és digitális archívumi rendszerekben, adatraktárakban, webes szolgáltatásokban, fényképek és médiatárak kezelésében. Előnyei közé tartozik a könnyebb keresés és az interoperabilitás, a megőrzés és a reprodukálhatóság támogatása, valamint a data integritás és minőség javítása.

Szabványosítás: több ismert standard létezik, például a Dublin Core (alapvető leíró elemek), a PREMIS a megőrzéshez, a METS a strukturált leírások összerendeléséhez, és földrajzi adatoknál az ISO 19115. Ezek a szabványok segítik a különböző rendszerek közötti együttműködést és a hosszú távú hozzáférhetőséget.

Összegzésképp a metadataként értelmezett adatok a megőrzés, feltárhatóság és újrafelhasználhatóság alapkövei, amelyeket a megfelelő metadata-típusok és szabványok alkalmazásával lehet hatékonyan kezelni.