megoszlásai

Megoszlásai a megoszlás (megoszlás) szó többértelmű kifejezés. A megoszlás olyan leírás, amely megmondja, hogyan oszlik meg egy mennyiség, érték vagy erőforrás különböző kategóriákra, értékekre vagy egyénekre. A kifejezést különösen használják a statisztikában, közgazdaságtanban és más tudományterületeken, de általános értelemben is előfordul.

Statisztikai értelemben a megoszlások azt írják le, hogyan terjednek ki egy valószínűségi változó értékei. Megkülönböztetünk diszkrét és folytonos megoszlásokat. Diszkrét megoszlásoknál a valószínűségi tömegfüggvény (PMF) adja meg az egyes kimenetelek valószínűségét; folytonos megoszlásoknál pedig a valószínűségi sűrűségfüggvény (PDF) és a kumulatív eloszlásfüggvény (CDF) használható.

Jellemző példák közé tartozik a diszkrét megoszlások közül a binomiális és a Poisson megoszlás; folytonos megoszlások között pedig a normális (Gaussian), az egydimenziós egyenletes (uniform), az exponenciális, a Gamma és a Beta megoszlás. A megoszlások formája, központja és szórása alapján következtetéseket lehet levonni a vizsgált jelenségre vonatkozóan.

Alkalmazási példák közé tartozik a jövedelem megoszlása egy országban, a népesség kor szerinti megoszlása vagy a mérési hibák eloszlása. A megoszlások vizualizálása gyakran történik hisztogramokkal vagy empirikus eloszlásfüggvényekkel, amelyek egyben leírják az adatok eloszlását és információt adnak a vizsgálat folyamatáról.