megnyúlását

Megnyúlása, vagy elongation, olyan hossz növekedését jelenti, amely egy objektum eredeti hosszához képest történik. A jelenség lehet mechanikai, termikus, biológiai vagy semantikai/nyelvi jellegű, és a végső hosszot általában Lf-nek, az eredetit pedig L0-nak írják le. A változás mértékét delta L-ként fejezik ki, és gyakran százalékosan adják meg: (ΔL / L0) × 100%.

Mechanikus megnyúlás alatt egy testet külső erővel nyújtva bekövetkező hossz növekedést értik. A nyíltan lineáris, kisebb terhelésnél ε = ΔL / L0 a nyúlás, és a ΔL a Hooke-törvény szerint kapcsolható a terheléshez és az anyag relatív rugalmasságához (például ΔL ≈ (F L0) / (A E) a rugalmasságot jelző E modulummal, A keresztmetszeti területtel). A huzavonásos hibátlan megnyúlás elágazó esetekben elérheti a törést megelőző nyúlási határt is, amelyet elongation at breaknek neveznek.

Termikus megnyúlás során a hossz a hőmérséklet változásával nő vagy csökken: ΔL = α L0 ΔT, ahol α a lineáris hőtágulási tényező.

Biológiai megnyúlás a sejtek vagy szövetek hosszanti növekedését jelenti, amelyet sejtfal átalakulása, turgordruck és növekedési hormonok befolyásolnak, például a növények szár- vagy gyökérhossz növekedése.

Nyelvi megnyúlás a hangok hosszabb kimondását jelenti, különösen a magánhangzók hosszan tartó kiejtése, amely jelentésbeli vagy rytmikai változást okozhat.

Összegzésként a megnyúlás fogalma kontextustól függ, de minden esetben a hossz növekedését írja le, mérhető módon delta L és az érintett kontextus szerinti arányokkal.