meghibásodást

Meghibásodás alatt olyan állapot vagy esemény értendő, amely során egy eszköz, berendezés vagy rendszer nem képes a tervezett funkciót ellátni, vagy a teljesítménye jelentősen romlik. A fogalom széles körben használatos a mérnöki, elektronikai és informatikai területeken, és magába foglalja a részleges funkcióvesztést, a teljes leállást és az állapotjelzők által jelezett hibákat.

Okai közé tartozhat a fizikai kopás és anyagfáradás, a gyártási vagy tervezési hiányosságok, a környezeti tényezők (hőmérséklet, páratartalom, rezgés), a nem megfelelő telepítés vagy karbantartás, valamint a szoftveres hibák vagy tápellátási ingadozások. Gyakran előfordulhatnak láncreakciók, amikor egy meghibásodott alrendszer más részeket is érint.

A meghibásodás felismerése és diagnosztizálása magában foglalja a megfigyelt tünetek értelmezését, diagnosztikai vizsgálatokat, hibakódok értelmezését és szükség esetén gyökérok-elemzést. A megelőzés és kezelés része a karbantartási rend, az alkatrészek időben történő cseréje, redundancia és minőségbiztosítás alkalmazása, valamint a megfelelő környezeti feltételek fenntartása.

Közvetett következményei közé tartozik a működési leállás, a biztonsági kockázatok növekedése és a gazdasági költségek emelkedése. Sok iparágban szabványok és előírások írják elő a meghibásodások jelentését és a helyreállítási folyamatokat a megelőzés érdekében.