magasságváltozásokat

Magasságváltozásokat a földfelszín vagy más tárgyak magasságának időbeli változása jellemzi. A magasság általában a felszínhez viszonyított függőleges helyzetet jelenti, és lehet lassú vagy gyors, lokális vagy nagy földrajzi területre kivetítve megfigyelhető.

Fő okai közé tartoznak a tektonikus mozgások (emelkedés és süllyedés), az isostatikus válasz, a gleccserek olvadása és az ahhoz kapcsolódó terület-eltolódások, az erózió és üledék-tömörödés, valamint emberi tevékenység miatti süllyedés, például víz- vagy kőolajkitermelés miatt. Vulkáni aktivitás és földrengések gyors magasságváltozásokat okozhatnak.

Mérése és megfigyelése elengedhetetlen a magasságváltozások feltérképezéséhez. Alapvető eszközök a nivelálás és a GNSS (például RTK), az InSAR-alapú műholdas interferometria, a gravimetria és a műholdas magasságmérés (altimetria). Megkülönböztetik az ellipsoidal magasságot és az ortometrikus magasságot, és a geoidhez viszonyított magasságot használják referenciaként. A mérés időtartama lehet rövid (napok-hónapok) vagy hosszabb távú (évtizedek).

A magasságváltozások vizsgálata hasznos a földtani kockázatok felmérésében, infrastrukturális projektek tervezésében, városfejlesztésben és közlekedésbiztonságban, valamint a tengerparti védekezés és a klímaváltozás hatásainak nyomon követésében.

Általános trendek közé tartozik a globális tengerszint-emelkedésből adódó relatív magasságváltozás, valamint lokális süllyedés vagy emelkedés jelenségei, amelyeket a modern geodéziai és műholdas technikák révén folyamatos megfigyeléssel követnek.