létezést

Létezés egy olyan fogalom, amely egy dolog létét vagy állapotát jelzi. A szó „létezést” alakja az accusative, amely akkor használatos, ha a létezés a mondat tárgya. A fogalom központi szerepet játszik az ontológiában és a metafizikában, és olyan kérdéseket érint, mint hogy mely entitások léteznek és milyen feltételek mellett.

Az „létezés” a „lét” igéből képzett főnév az „-ezés” képzővel. A „létezést” pedig az accusative forma, tehát amikor létezés a cselekvés tárgya, például „bizonyítani a létezést”.

Filozófiában a létezést ontológiában vizsgálják: megkülönböztetik a létezést a lényegetől, és megfontolják a szükségesség és a kontingencia kérdését. Az analitikus hagyományban gyakran úgy tekintenek a létezésre, mint kvantifikálásra („létezik”), nem mint egy tulajdonságra. Ezek a viták a valóság, az igazság és a percepció viszonyát érintik.

Magyar kultúrában a létezés a jelentés és az emberi élet kérdéseivel kapcsolódik össze. Az egzisztencializmus (existencializmus) hatott az irodalomra és a filozófiára a 20. században, alakítva a szabadság, az elidegenedés és a hiteles létezés témáit. A „lét” és a „létezés” közel álló, de árnyalatukban eltérő fogalmak: a lét általánosabb állapotot, míg a létezés a konkrét, megnyilvánuló jelenlétet hangsúlyozza.