lebomlási

Lebomlás vagy lebomlási folyamat alatt olyan változásokat értünk, amelyek során egy szerves anyag molekulái egyszerűbb vegyületekké bomlanak le. Ezek a folyamatok biológiai, kémiai vagy fizikai eredetűek lehetnek. A biológiai lebomlást elsősorban mikroorganizmusok végzik, köztük baktériumok és gombák, enzimek segítségével. A kémiai lebomlás hidrolízis, oxidáció vagy más kémiai reakciók révén zajlik; a fizikai lebomlás pedig mechanikai törés vagy szétesés, amely elősegíti a további kémiai vagy biológiai bontást.

A lebomlás alapvető fontosságú az ökoszisztémák számára, mert visszahelyezi a szerves anyagokat a körforgásba, felszabadítja a tápanyagokat, és részt vesz a szén- és nitrogénkörforgásban. A folyamat sebességét befolyásolja a hőmérséklet, a nedvesség, az oxigén jelenléte, a pH, valamint az anyag összetétele és a lebomlási hajlam. Emberi tevékenység hatásai is megfigyelhetők a lebomlás ütemében, különösen hulladékgazdálkodásban és mezőgazdaságban, ahol a megfelelő feltételek biztosítása elősegíti a hatékony lebomlást, például a komposztálás vagy a biológiailag lebontható anyagok helyes kezelésével. Különböző anyagoknál a lebomlás üteme jelentősen eltérő lehet a környezeti feltételektől függően.