közvéleménykutatásokon

Közvéleménykutatások olyan módszertani felmérések, amelyek célja a lakosság véleményének, attitűdjeinek és viselkedésének meghatározása egy adott időpontban vagy időszakon belül. Ezek általában reprezentatív mintán alapulnak, és szisztematikus adatgyűjtést, valamint közzétételt jelentenek.

Módszertanuk többféle formában valósul meg: személyes interjúk, telefonos felmérések, online kérdőívek és ritkábban postai megkeresések. A reprezentativitás biztosítására gyakran probabilis mintavétel kerül alkalmazásra (egyszerű véletlen, rétegzett vagy klaszter mintavétel), és a minta súlyozása segíti a népesség összetételéhez való igazítást.

Kiemelkedő elemek a kérdőív megfogalmazása, a válaszok skálái és a sorrend. A mintavételi méret és a hibahatár meghatározza a megbízhatóságot; a 95%-os konfidencia gyakran alkalmazott célérték egy pollnál.

Adatminőség és torzítások közé tartozik a nem válaszolók aránya, lefedettségi hiányosságok, módhatások és kérdésmegfogalmazás okozta torzítások. A torzítások minimalizálása érdekében alapos tervezés, súlyozás és átlátható módszertani közlés szükséges.

Etika: személyes adatok védelme és anonimitás megőrzése alapvető követelmény. A módszertan nyilvános bemutatása növeli a kutatás megbízhatóságát és a közösségi vitát.

A történeti háttér: a közvéleménykutatás a 20. század elején vált széles körben használtá. A Gallup-stílusú megközelítések megalapozták a modern tudományos közvéleménykutatást. Ma politikai, médiabeli és üzleti döntéseket is támogat.